Egyre többen élnek betegjogaikkal – meglepő, hogy mire van a legtöbb panasz - Mandiner interjú dr. Novák Krisztina jogvédelmi biztossal

2023.05.25.
Írta: Konopás Noémi
Sokat erősödött a betegek jogainak védelme, kilenc év alatt megduplázódott a panaszosok száma.
Sokat erősödött a betegek jogainak védelme az elmúlt évek során. Kétszer annyian fordultak az Integrált Jogvédelmi Szolgálathoz 2022-ben, mint kilenc évvel ezelőtt – mondta el a Mandinernek Novák Krisztina jogvédelmi biztos.
 
Ez szerinte nemcsak annak köszönhető, hogy sokat fejlődött a betegek jogtudatossága, hanem annak is, hogy míg régebben a betegjogokkal foglalkozó jogvédelmi képviselők különböző jogviszonyban látták el a tevékenységüket, addig mára ezt főállásban és országos lefedettségben teszik. A másik, ami a megkeresések számát növelhette, hogy a jogvédelmi képviselők nemcsak irodai munkát végeznek, hanem kint vannak terepen, fogadóórát tartanak az egészségügyi intézményekben, de részt vesznek intézménylátogatásokon is, munkájuk nagy részét azonban a betegek megkeresései adják. Jelen pillanatban 59 jogvédelmi képviselő dolgozik az országban, minden megyében van beteg-, ellátott-, és gyermekjogi munkatársa a szervezetnek. A három területen tavaly összesen közel 39 ezer megkeresésük volt, a betegjogokkal kapcsolatban fordultak hozzájuk a legtöbbször, mintegy 23 ezren.
 
Mire érkezik a legtöbb panasz?
 
Az alapellátás kapcsán a panaszok zöme a háziorvosok elérhetetlenségével összefüggésben érkezett.
A betegek főként azt kifogásolták, hogy nem tudják felvenni a kapcsolatot telefonon, de sokszor még személyesen – rendelési időben sem a doktorukkal. „Márpedig a háziorvos igenis köteles területileg illetékes betegét fogadnia a rendelési időben” – hangsúlyozza Novák Krisztina. Hozzáteszi: sok panasz érkezik, hogy bár a rendelési idő 9-12 óráig tart, 9-kor még nincs orvos a rendelőben, délben pedig már elmegy. A rendelési idő lazább értelmezése legfőképp a covid-járvány számlájára írható, mint a jogvédelmi biztos hangsúlyozza, sokat dolgoznak azért, hogy az elérhetőség megfelelően biztosított legyen.
 
Érdemes tudni, hogy pont a háziorvosok esti és hétvégi ügyeleti ellátásában tapaszalt egyenletlenségek is indokolták a sürgősségi ügyeleti ellátás átalakítását az országban. Ma már több vármegyében a mentőszolgálat végzi a sürgősségi ellátást, amely folyamatosan elérhető.
 
A járóbeteg ellátásban is a szolgáltatáshoz való hozzáférés, a betegfogadás rendje és ideje, valamint az előjegyzéssel kapcsolatos betegfogadási idő kapcsán kapják a legtöbb észrevételt. A legtöbb panasz a kardiológia, endokrinológia, ortopédia, pszichiátria szakrendelések kapcsán érkezik, itt a leghosszabbak a várólisták. „Érzékeljük a jobbító szándékot mind az egészségügyi ellátórendszer döntéshozói, mind a jogalkotók irányából, de hozzánk még mindig érkeznek ezekkel kapcsolatban betegpanaszok.Tudomásom szerint azonban Belügyminisztérium épp most dolgozza ki az önkormányzati szakrendelők szakmai támogatásának módszertanát a betegellátás javítása érdekében” – emeli ki a jogvédelmi biztos.
 
Van még mit javítani a digitalizáció területén is
– mondja Novák Krisztina, nem egy olyan visszajelzést kapnak, hogy a rendelő ajtajára ki van írva, hogy kéthetente kedden és szerdán meghatározott idősávban lehet időpontot kérni. „Márpedig ez az időpontkérési lehetőség finoman szólva sem felel meg a modern kor követelményeinek” – emeli ki.
 
Hozzáteszi: úgy kellene a könnyebb, digitális hozzáférésre törekedni, hogy közben figyelemmel kell lenni az idősebbekre, és azokra, akik a modern technika eszközeit kevéssé használják.
 
 
Hová lehet fordulni, ha úgy érezzük, sérültek a betegjogaink?
 
Jogszabály írja elő, hogy az összes egészségügyi intézményben – igaz ez az alap-, a járóbeteg- és a fekvőbeteg ellátásra is –, ki kell helyezni az illetékes betegjogi képviselő elérhetőségét, mely az Integrált Jogvédelmi Szolgálat honlapján is megtalálható, de ugyanitt panaszláda is működik.
 
„A gyorsabb kapcsolatfelvétel miatt legtöbben telefonon keresnek meg bennünket, de sokan jönnek az irodáinkba, ahol lehetőség van személyes ügyintézésre” – hangsúlyozza a jogvédelmi biztos. Attól függően, hogy a panasz milyen ellátási területet érint, a betegjogi képviselők felkereshetik akár az érintett intézmény vezetőjét, akár az orvosigazgatót, vagy az ápolási vezetőt. Első körben a békés rendezés a cél,
 
sok esetben azt tapasztalják, hogy egy bocsánatkérés is elegendő a jogsérelem rendezéséhez.
A jogvédelmi biztos fontosnak tartotta megjegyezni, hogy amennyiben a betegek panaszt szeretnének tenni, meg kell hatalmazniuk a betegjogi képviselőt, hogy a nevükben eljárhassanak. A betegjogi képviselő bemehet az egészségügyi intézménybe, kérdéseket tehet fel és betekinthet az egészségügyi dokumentációba is, meghatalmazással.
 
A panasz kezelésére harminc munkanapja van a másik félnek, a kifogással élő beteg pedig vagy elfogadja a viszontválaszt, vagy észrevételével továbbmegy a szakhatósághoz, de arra is lehetősége van, hogy etikai eljárást kezdeményezzen, vagy bírósági útra terelje az ügyet.
 
 
Amennyiben egy adott intézményben többször is előfordul azonos panasz, a betegjogi képviselőknek lehetősége van ezt személyesen is jelezni az érintett osztály-, vagy főorvosi értekezleten a jogsérelem mielőbbi kiküszöbölése érdekében.
 
A covid idején számtalan olyan reklamáció érkezett, hogy sérült a betegek szeretteikkel való kapcsolattartáshoz fűződő joga. „Sokszor a hozzátartozók azt jelezték, hogy nem búcsúzhattak el haldokló rokonaiktól annak ellenére, hogy a hatályos járványügyi eljárásrendek azt biztosították” – teszi hozzá Novák Krisztina.
 
Ugyancsak sok panasz érkezett a tájékoztatáshoz való jog sérülése miatt is, leginkább a teljeskörű tájékoztatás hiányát kifogásolták a hozzátartozók, és azt, hogy elérhetetlenek voltak az egészségügyi intézmény dolgozói. Ennek kapcsán Novák Krisztina megjegyzi, hogy egészségügyi állapotról telefonon keresztül csakis a kezelőorvos tájékoztathatja, méghozzá csakis a beteg által megjelölt hozzátartozót, tehát nem mindegyiket.
 
Mint kiemelte: „nagyon fontosnak tartom, hogy egy nyelvet beszéljenek a betegek és az egészségügyi dolgozók, ahogy azt is, hogy a betegeknek nemcsak jogaik, de kötelezettségeik is vannak”.
 
Képek: Ficsor Márton/Mandiner
 

Nemzeti Kapcsolattartó Pont
Határon átnyúló egészségügyi
ellátások az Európai Unióban

Kiemelt hírek

2024.11.04.
Kedves Látogató! Honlapunk az alábbi időszakban szerver karbantartás miatt nem lesz elérhető:

2024.10.09. kép
2024. október 9. - 18. között Gödöllő városában látogatható a kiállítás.

2024.09.27. kép
2024. szeptember 26. és október 3. között Szolnok ad otthont az Integrált Jogvédelmi Szolgálat 2024. évi ellátottjogi országos vándorkiállításának.



Integrált Jogvédelmi Szolgálat
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Telefon: +36-1/8969-000
Ingyenesen hívható zöld szám: +36-80/620-055
Külföldről hívható: +36-20/489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.bm.gov.hu
weboldal tervezés: IRQ